A minőség- és integrált menedzsment szakértőjeként az egyesület partnerei leszünk és szeretnénk segíteni ebben, hogy a külföldi turisták azt a minőséget és szolgáltatói készséget fogják találni, amit egy “modern és attraktív” Magyarországtól el lehet várni.

Az SGKE már az ALPENVEREIN EDELWEISS-t, mint az egyik legfontosabb osztrák turisztikai szervezetet partnerének tudhatja.

forrás: Merten Csoport Magyarország

Innovatív városi és regionális marketing
hogy a város, a polgárok és a vállalkozások együtt tegyenek a siker érdekében

Egy település sikere ma többön múlik, mint saját identitásának kialakítása és a közép, illetve hosszú távú stratégiai célok megvalósítása. Mindezek mellett igen lényeges sikerfaktor lenne minden érdekpartner célzott kommunikációval történő bevonása, és egy következetes marketingstratégia követése.

A példák a szomszédos, és méreteiben Magyarországhoz hasonló Ausztriából megmutatják azokat a modelleket, amelyek a regionális piacok sikeres aktiválásához vezetnek.

Az itt bemutatott példák és megoldások Magyarország számára könnyen alkalmazhatóak lennének, hiszen itt bizonyos körülmények még kedvezőbbek, mint nyugati szomszédunknál.

Az előadások során meg fogjuk mutatni, hogyan tudja a város és az Önkormányzat stratégiai egységként összefogni és fellendíteni a regionális piacot, és hogyan lehetnek a polgárok ezáltal jobban informáltak, s egyben településükhöz való kötődésük, identitástudatuk hogyan erősíthető.

A következő eszközök, módszerek kerülnek bemutatásra:
- a schwechati gazdasági platform mint „kereskedelmi és marketing egység, a polgármester vezetése alatt”
- A Merten információs és irányítási TV, mely Európában az egyetlen ebben a formában
- A CRM, mint adatbázis a város, polgár és kereskedők között és ennek lehetőségei
- A WebfreeTV videoplatformja az egyetlen olyan internetes videorendszer, ahol egy központban találhatóak meg a helyi osztrák újságok videói, az állami és a párt videók, illetve sok-sok céges, vagy más, városi videók is – mindezt utánozhatatlan minőségben!

A jövő az együttműködésé, valamint az okos módszer- és rendszerfelhasználásé a regionális siker érdekében.

Program:

Helyszín: Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztály (H-1062 Budapest, Délibáb utca 21)
Időpont: 2010. június 30, 10:00 óra (vége előre láthatólag 14 órakor)

A részvétel ingyenes!
Jelentkezését küldje el még ma: budapest@advantageaustria.org

A finanszírozásra fordított igény nő, továbbá erős az érdeklődés a finanszírozásra, tanácsadásra, további banki termékekre és szolgáltatásokra.

Azonban míg korábban a hitelezésen, finanszírozáson volt a hangsúly, addig mára az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság közti jobb egyensúly megtalálása és a hatékony üzleti modell kialakítása került a középpontba.

Az értékesítés-központú megközelítés ma már nem az ügyfélbázis növelését, hanem az ügyfelek jobb megértését, a keresztértékesítés fejlesztését és hatékony hitelfeldolgozást jelent annak érdekében, hogy az üzleti szegmensben elért nyereségesség növekedjen.

Az érett gazdasági státusz felé haladó kelet-közép-európai országok a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság gerinceként, a diverzifikáció eszközeként, és a konglomerációs veszélyeket ellensúlyozó szektorként tekintenek. Olyan gazdasági szereplőkre, amelyek tompítják a termelékenységre, a munkaerő-piacra és a gazdasági növekedésre ható kedvezőtlen makrogazdasági fejleményeket.

„Az Európai Unió 27 tagállamában működő száz vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes munkahely kétharmadát, ráadásul ezek közül számos munkahelyet vidéken biztosít.

A hozzáadott érték 60 százalékát is ezen cégek adják úgy, hogy a különféle szektorokban különféle piaci részesedéssel rendelkeznek” – mondja Helge Böschenbröker, a zeb/rolfes.schierenbeck.associates igazgatója, az SME Banking in CEE [Kis-és középvállalati bankolás Kelet- Közép Európában] című tanulmány szerzője. A kis- és középvállalatok nagy száma a bankok számára is nagy lehetőségeket kínál, hiszen a vizsgált bankok a hitelállományuk átlagosan 45 százalékát folyósították kkv-k számára.

Kelet-Közép-Európa a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb gazdasági visszaesését éli. Ennek ellenére közép és hosszú távon egyaránt magasabb növekedési ütemet várnak a kutatók és elemzők a térségtől, mint Nyugat-Európától. Mivel a kis- és középvállalati szektor teljesítménye, ha nem is lesz motorja a felzárkózásnak, de nyilvánvalóan hozzájárul majd a fellendüléshez így végül is csökken a különbség a nyugat-európai és a kelet-közép-európai kkv- és mikrovállalati szektor között.

Ennek a felzárkózásnak az eredményeként számos piacon egyre több megbízható közepes méretű vállalat jelenik meg, amelyek egyre növekvő keresletet támasztanak a bankok által nyújtott finanszírozási, tanácsadási, valamint egyéb banki termékek és szolgáltatások iránt.

Komoly növekedési potenciál

Az elmúlt időszakban a bankok zöme elsősorban a hiteltermékekre koncentrált és gyakran a „növekedjünk az ügyfélbázissal együtt” stratégiáját követték. Ez a körülmény minden valószínűség szerint jelentősen megváltozik 2009-ben, hiszen a vizsgált bankok többsége arról számolt be, hogy az új hitelkihelyezések 50 százalékkal vagy még annál is nagyobb mértékben estek vissza. „Az új kihívás abban rejlik, hogy jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között, egyszersmind olyan, világos üzleti modellt kell kidolgozni, amit a felelős vezetők be is tartanak” – jelentette ki Helge Böschenbröker.

Pénzügyi válság – jelentős változások

A megkérdezett bankok 74 százaléka véli úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kis- és középvállalatokra, de 50 százalékuk a jelenlegi makrogazdasági környezetet is ide sorolja. A jelenlegi válság hatásait firtató kérdésre 69 százalék válaszolta az, hogy jelentős problémának tartja a hitelállományok minőségromlását.

A bankok zöme (65 százaléka) számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés éles visszaesése, amely azért is következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt értelemszerűen alacsonyabb lett a kereslet.

A válság újabb következménye az is, hogy a bankok aggódnak a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése miatt. Ezért számos bank proaktív hitelállomány-kezelésbe fogott: a megkérdezett bankok 15 százaléka már értékesítette nem teljesítő állományát, 25 százaléka tervezi az értékesítést, 75 százalék pedig központosított behajtást végez.

A felmérésben részt vevő bankok emellett lehetőségeket is látnak a válságban. A megkérdezett pénzintézetek mintegy kétharmada úgy véli, hogy a „kevésbé kedvező körülmények” közepette is erős partnerként tudja megjeleníteni magát, olyan erős partnerként, aki hajlandó támogatni a komoly és fizetőképes ügyfeleket és hitelt nyújtani számukra.

„Az értékesítést tekintve három központi kihívást látunk. Először is, jobban meg kell ismerni az ügyfeleket, másodszor, ki kell választani a megfelelő ügyfeleket a jövőbeni növekedés érdekében, és harmadsorban a keresztértékesítést jelentősen növelni kell annak érdekében, hogy az átlagos ügyfélre jutó nyereség és a kkv divízió, mint egész nyeresége is növekedjen. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a válság lecsengése után az ékesítési szempontok létfontosságúak lesznek a fenntartható és a jövőre koncentráló növekedés érdekében – mondja Helge Böschenbröker. Forrás: © piacesprofit.hu

A vállalkozások vezetői növekedő kinnlevőségállománnyal és csökkenő árbevétellel kénytelenek szembesülni a válság alatt, emiatt több válságkezelő lépést is tettek.

A megkérdezett több száz magyar cégvezető 41,6 százaléka legkorábban csak 2010 második felében számít biztató jelekre, 39,9 százalékuk pedig eleve úgy nyilatkozott, nem tudná megmondani a várt fellendülés kezdetének időpontját.

Ugyanakkor a magyar vállalkozások jó irányba léptek a túlélésért. A legtöbben új piacokat kerestek. A Coface szerint ez jó reakcióképességet mutat, a hazai cégvezetők tudatosabbak, hiszen a második legnépszerűbb válságkezelő intézkedésként a vállalkozások áttekintették kinnlevőségeiket. A finanszírozási struktúra átalakítása lett a harmadik célravezető megoldás a cégek körében.

A válság talán legszembetűnőbb jele az árbevétel-visszaesés volt: a megkérdezettek 42,48 százaléka 10 százalék feletti csökkenésről számolt be, 18,38 százalék 5–10 százalék közöttiről, 14,32 százalék pedig 5 százaléknál kisebb mértékűről.

Negatív fejlemény, hogy a cégek 78,69 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Forrás: © VG.hu

Számukra jelenthet megoldást a faktoring.

A faktoring a követelésvásárlást jelent, amelynek lényege, hogy az adott vállalkozás készpénzre válthatja a hosszú fizetési határidők miatt követelésekben rekedt tőkéjét, és hatékonyabbá teheti követeléskezelését.

Az exportfaktoring a nemzetközi fizetési forgalom egy rendkívül népszerű, Nyugat-Európában elterjedt kezelési módja. Tulajdonképpen nem egyetlen szolgáltatásról, hanem szolgáltatáscsomagról beszélhetünk, amely segít az ügyfél külföldi vevőállományának kezelésében.

Mégpedig oly módon, hogy egyszerre biztosítja a kliens számára a bank az exportforgalom zavartalan bonyolításához szükséges technikákat: a finanszírozást, az egyedi biztosítást, a követelésbehajtást és a követelések nyilvántartását. Az MKB partnere e szolgáltatáscsomag esetében belföldön és külföldön az Euler Hermes Hitelbiztosító, míg a nemzetközi piacokon a 66 országban 247 taggal működő Factors Chain International (FCI) nemzetközi faktorszervezet.

Az MKB Bank elsősorban azon vállalkozásoknak ajánlja az exportfaktoringot mint komplex pénzügyi szolgáltatást, amelyek rendszeres üzleti kapcsolatban állnak külföldi székhelyű vevőkkel, és azok fizetését biztonságossá akarják tenni, illetve amelyek a halasztott fizetés okozta pénzhiány kivédésére gyors pénzügyi konstrukciót keresnek. Mint a bank szakértői hangoztatják: ez a szolgáltatás könnyű és rugalmas finanszírozást tesz lehetővé az azt igénybe vevők számára, mégpedig kedvező kondíciókkal.

A bank szakértői az előnyök közé sorolják, hogy minimális adminisztrációval, tárgyi biztosíték nyújtása nélkül, rendkívül rövid idő alatt finanszírozáshoz juthat az ügyfél az általa felajánlott vevőkövetelések értékéig.

A finanszírozás mértéke akár 80-100 százalék is lehet. A vevőköveteléseket 90, de akár 100 százalékban is garantálja a bank. Ezenkívül számviteli előnyökkel is jár a konstrukció, hiszen – mutatnak rá a bank szakértői – a faktorált (engedményezett) követeléseket az ügyfél kivezetheti a könyveiből.

Mindez pedig az ingyenes követelésbehajtási és -nyilvántartási szolgáltatással együtt jelentősen javíthatja a csomagot igénybe vevő vállalkozás eladósodottsági, illetve likviditási mutatóját. Összességében tehát nagymértékben növelheti a hitelképességet, javítja a mérlegszerkezetet.

S végül, de nem utolsósorban: előny, hogy a faktoringszolgáltatás-csomagot igénybe vevő likviditási biztonsághoz jut, ekkor a feladata már csak az exportlehetőségek keresése, ezt a faktoringszolgáltatásával teljes likviditási biztonságban teheti meg. Forrás: © VG.hu

Az eredetileg termelő és szolgáltató kis- és közepes vállalkozások számára meghirdetett program határidejét 2010. december 31-ig (illetve a százmilliárd forintos keret erejéig) meghosszabbították, a futamidő a korábbi egy év egy nap helyett két év is lehet. Forrás: © VG.hu

A tárca által támogatott program megvalósításáról a beruházások és a kereskedelemfejlesztés terén széles körű tapasztalatokkal rendelkező bajorországi Spelleken Associates gondoskodik.

Magyarországon az utóbbi partnere a MultiContact Consulting Kft., a közös fejlesztési programba pedig a tapasztalt logisztikai szakértőt, Pető Ernőt vonták be. A projekt 2010. június 30-ig tart, és mindkét ország vállalkozásait hozzásegíti ahhoz, hogy kapcsolatokat építhessenek egymással, és növeljék jövedelmezőségüket. Hazánkra azért esett a választás, mert kiemelt stratégiai jelentőségű ország Európa szívében, fontos kelet-közép-európai közlekedési és szállítási útvonalak kereszteződésében fekszik.

Így egyre nagyobb figyelmet kapnak a nemzetközi ellátási lánc tagjaként nyújtott helyi szolgáltatások, amelyek segítik a cégeket költségeik csökkentésében, tevékenységük hozzáadott értékének növelésében, valamint szolgáltatási színvonaluk emelésében. Magyarország a harmadik helyezést érte el, Belgium és Hollandia után.

Bár a program elsősorban logisztikai irányultságú, a német partner célja, hogy Magyarországra ne csak ilyen területen tevékenykedő cégeket, hanem fejlett közlekedési rendszerekkel foglalkozó vállalkozásokat is hozzon.

Egy német–magyar együttműködés már körvonalazódik is; mindkét cég a közlekedés területén működő elektronikai gyártó vállalkozás, az egyik a kamerarendszerekre, a másik a közlekedési szoftverekre specializálódott. A közös fejlesztés egy „látó és gondolkodó” közlekedési lámpa, mely érzékeli a torlódásokat és lehetőséget biztosít a beavatkozásra a rendszer kezelői számára. Forrás: © VG.hu, Fotó: © stock.xchng (SXC)

Azonban ezen a területen többen is növelték kiadásaikat, ami azt jelenti, hogy jövőre pedig már szerény mértékben emelkedhetnek a kommunikációra fordított összegek.

Az alapvetően nem általános lakossági ügyfélkörrel rendelkező pénzügyi szolgáltatók körében a kommunikációs büdzsén belül együttesen közel 90 százalékot tesznek ki a rendezvényekre, a PR-re és a reklámra fordított összegek, azonos megoszlásban (28 százalék). A belső kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás keretében elköltött forintok a teljes kiadások 17 százalékát teszik ki a pénzügyi piac szereplői körében.

Változások 2008-hoz képest

A három fő kommunikációs terület kiadásinak változásait vizsgálva megállapítható, hogy 2008-hoz képest a legnagyobb mértékben a reklámköltések estek vissza. A rendezvények vonatkozásában ugyan összességében csökkent a költés, de több piaci szereplő is a közvetlen elérést biztosító eseményeken keresztül kívánta a válság hatásait, és ehhez kapcsolódóan kínált saját megoldásait az ügyfelekkel ismertetni, így a válaszadók negyedénél legalább 10 százalékkal nőtt a rendezvényekre fordított összeg 2009-ben.

A sajtón keresztüli kommunikáció, a PR mutatja a legegyenletesebb eloszlást: míg több piaci szereplő az általános költségcsökkentési nyomás hatására ezen a területen is fékezte kiadásait, addig a felmérésben résztvevők közel 30 százaléka a PR költések növelésében látta a pozíciómegtartás és erősítés zálogát.

“Nem véletlen, hogy ebben a nehéz időszakban sok piaci szereplő a PR-re fordított összeget növelte, mert ez a műfaj – mivel tartalmat ad a közönség számára a reklámokban megszokott szlogenek helyett – a többinél alkalmasabb a bizalom visszanyerésére.” – emeli ki Kondor Anna, a Goodwill Communications ügyvezető partnere.

Mi várható 2010-ben?

Minden bizonnyal az elmúlt hónapokban már érzékelhetővé vált kedvező reálgazdasági és pénzpiaci változásoknak köszönhetően a jövő évre tervezett büdzsék már mindhárom fő kommunikációs terület vonatkozásában stagnálást, vagy mérsékelt növekedést jeleznek. A piaci szereplők kevesebb, mint 10 százaléka tervez jelentősebb költségcsökkentést ezeken a területeken.

A három fő kommunikációs terület közül jövőre egyértelműen a rendezvényre fordított összegek növekedése várható a felmérés alapján. “Az egyes válaszokat is elemezve úgy látjuk, hogy a PR-hez fűzött remények beváltak: akik megnövelték a ráfordításokat ezen a téren, most a szinten tartáson és esetleg némi további növelésen gondolkodnak” – jelenti ki Kondor Anna.

Hitelesség romlása és az erre adott válaszok…

A felmérésben résztvevők több mint fele szerint saját cégének külső (ügyféloldali) megítélése romlott a válság következtében. Mindössze a válaszadók egyötöde tapasztalt javulást ezen a területen.

“Az igazán meglepő a felmérésben az volt – ami egy-két egyéni válaszból derült ki – hogy még azok is a kommunikáció megerősítésében gondolkoznak, akik nem gondolják úgy, hogy romlott a saját megítélésük” – teszi hozzá Kondor Anna.

A külső megítélésben általánosan tapasztalt negatív elmozdulásra jellemzően aktívabb kommunikációval válaszoltak a piaci szereplők. A válaszadók elsősorban a szakmai kommunikáció jelentőségének erősödését emelték ki a PR tevékenységen keresztül az általános, ügyfélszerzést megcélzó reklámmal szemben, illetve a közvetlen, bizalomerősítő kommunikációt említették, mely hírlevélen és rendezvényeken keresztüli tájékoztatásban testesül meg többségében, áll a cég közleményében.

Hol érdemes bevetni a PR-t?

A PR kommunikáció elsődleges előnyeit a reklámmal szemben a márka- és a piaci pozícióépítés területén tapasztalták a felmérés szereplői, míg a megkérdezettek negyede az üzleti stratégia támogatásában is hatékonyabb eszközt lát a PR-ben mint a reklámban.

“Ahhoz, hogy ezeket az igényeket egy PR-tanácsadó képes legyen jól kiszolgálni, valódi partnerévé kell, hogy váljon az ügyfél számára, ami nem csak bizalmi viszonyt jelent, hanem azt is, hogy jól kell látnia és értenie a piaci hátteret is” – emeli ki Kondor Anna. Forrás: © pannon-im.hu

A futamidő két évre nőtt, a refinanszírozási kamat jelentősen csökkent – tudatta az MFB az MTI-vel.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) ez év elején hirdette meg az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogramot, amellyel azokat a kis- és középvállalkozókat segíti, akiknek tevékenységük bővítését, vagy akár a fennmaradását átmeneti forráshiány nehezíti.

A bank közleménye idézte Erős János vezérigazgatót, aki elmondta, hogy “a hazai foglalkoztatottak több mint 40 százaléka a kis- középvállalkozói szektorban dolgozik, így a programhoz csatlakozott 25 refinanszírozó hitelintézetnek és a vállalkozóknak gyorsan kell döntetniük és együtt kell lépniük.”

A módosítás szerint a kezdő vagy hitelfelvevői múlttal nem rendelkező vállalkozások is részt vehetnek a programban. Fontos változás, hogy a hitelprogramot 2010. december 31-ig meghosszabbították. Így a módosítások a 2009. október 15. után benyújtott hitelkérelmeknél már érvényesíthetők.

A vállalkozások 1 millió és 200 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek, kedvezményes kamattal és díjtalan előtörlesztéssel, amelyhez nem szükséges saját erőt biztosítani.

A kamat most legfeljebb 9 százalékos ám, ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, természetesen ez is mérséklődik.

Ami változatlan, de lényeges könnyebbség, hogy saját erőt továbbra sem igényel a hitel felvétele. A hitelt azonban állami vagy uniós támogatás előfinanszírozására nem lehet felhasználni, mivel a hitel beruházás finanszírozásra nem vehető igénybe.

Amíg egy nem kezdő vállalkozásnak (amely teljes lezárt gazdasági évvel rendelkezik) tevékenység-bővítést kell igazolnia, addig egy kezdő vállalkozásnak vagy egy olyannak, amely még soha nem kötött hitel- vagy kölcsönszerződést hitelintézettel, nincs ilyen jellegű kötelezettsége. Forrás: © mfor.hu

A Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban megkérdezett összesen 400 beszerzési vezető közel egyharmada (29 százalék) egyáltalán nem kap információt cleantech vállalatoktól. További egynegyedük (26 százalék) kap ugyan híreket, de nem elegendőt, míg 11 százalék szerint a kapott információ túl bonyolult.

Annak ellenére, hogy Európában tíz nagy szervezetből nyolc rendelkezik cleantech beszerzési politikával, a megkérdezett döntéshozók fele szerint a magas költségekkel kapcsolatos percepciók nagyban akadályozzák a “zöld befektetéseket”. A Weber Shandwick közép-európai ügyvezető igazgató-helyettese, a cleantech szektorért is felelős Karvalics Attila szerint az elkövetkező évtizedben a cleantech a második legnagyobb feltörekvő iparággá válik Európában a biotechnológia után.

Mint mondta, a szektor Magyarországon is egyre erősödik, de itthon még hiányoznak a létfontosságú alapok a terület látványos fejlődéséhez. Itthon is ritkán látni professzionális kommunikációt a szektorban. Karvalics szerint a sikeres exit stratégiák hiánya is jelentősen hátráltatja a szektor fejlődését. – A technológiai előnyök és azok kommunikációja mellett a kiváló vállalati image-nek is egyre meghatározóbb szerepe lesz a szektor cégeinek jövőbeli sikerében – véli Karvalics. Forrás: © VG.hu